Visszamentünk a szállodába, és megebédeltünk. Hamarosan
megérkezett Judy is egy nagy hátizsákkal, útra készen. Csak úgy ragyogott az
örömtől, hogy végre kezdődik élete nagy kalandja. Ágnessel azonnal nagy
beszélgetésbe fogtak, jól megértették egymást.
Közben Aaron és Richard arra jutottak, hogy egyszerűbb,
ha most innen nem a szigetre megyünk vissza, hanem átrepülünk Dél-Amerikába,
Peruba. A következő helyszín Machu Picchu, az inka romváros az Andok
hegycsúcsai között.
Ágnes és Judy nagy örömtáncba kezdtek, amikor
meghallották az új úticélt. Kiderült, hogy mindkettőjük régi álma volt eljutni
oda.
Nekem viszont kezdett kissé sok lenni ez a lelkendezés.
Ma már a hegyen is telibeszélték a fejemet, és ez most a szállodában is
folytatódott. Ágnes jóval csendesebb szokott lenni, ha csak Aaronnal volt.
Richard azt mondta, Judy a Sellők népéből való Művész. Ők
az Angyalok testvérei, ezért ilyen nagy az egyetértés köztük. Csak persze az
érzelmeik is összeadódnak ebben a kapcsolódásban, és ez elég hangos tud lenni.
De talán idővel majd lecsillapodnak.
Azért csak eltelt a nap. Másnap reggel indultunk vissza
San Franciscóba, és onnan repülővel tovább Peruba, Cuzcóba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése