31. Aaron elmegy

Jani ült, zavaros szemekkel nézett maga elé, Ágnes eszméletlenül feküdt a földön. Aaron sehol. 

Kirohantam az udvarra. Ott állt, háttal a háznak, és a kaput nézte.

- Gyere, segítened kell! – mondtam neki kétségbeesetten.

- Nem kell. Senki sem kényszeríthet rá – felelte rekedt hangon.

- Ágnes rosszul van. Neki kell a segítség.

- Akkor segíts neki te – fordult felém olyan dühvel, hogy gyorsan hátraléptem. – Az Őrzők meg az Angyalok úgyis puszipajtások. Oldjátok meg a problémát ti. Nekem ebből elegem van.

Elindult a kapu felé. Elborított a rémület megint, sőt most még jobban féltem, mint az előbb. Akkor csak Jani halt meg. Ha Aaron elmegy, mindannyian meghalhatunk. Én is meghalok. 

- Nem mehetsz el! – kiáltottam utána.

Megállt, de nem fordult vissza, csak bekapcsolta a kardját. A vörös oszlop fenyegetően világított a sötétségben.

- Gyere, és akadályozd meg – mondta hidegen.

- Te vagy a védelmezőnk. Ha elmész, meghalunk.

- Lehet, hogy az a helyes. Nem kellett volna beleavatkoznom. Hibáztam, de most rendbe hozom.

- De te szereted Ágnest! Nem hagyhatod pont most el.

- Nem kötöttünk szerződést. Nem ígértem semmit, nem szegtem meg a szavam.

- Nem szerződésről van szó. Te szereted őt!

- Már nem – végre szembefordult velem. A hangjában most nem düh volt, hanem valami nagyon nagy szomorúság. – Én egy embert szerettem, aki az előbb meghalt a szemem előtt. A Gyógyítóhoz az Angyalok népéből pedig nem köt semmilyen szerződés. És most elmegyek. Védd meg te, ha tudod.

Elindult, és én lázasan gondolkoztam, milyen érvem lehet még, amivel visszatarthatnám. Nem igazán értettem, amit mondott, de az egyértelmű volt, hogy Ágnes miatt nem akar visszajönni. Lehet-e valami más ok?

Eszembe jutott valami. Utolsó esélyként.

- Nem mehetsz el – kiáltottam utána, mert már a kaput csukta be maga mögött. – Miattam nem mehetsz el. Védened kell engem, mert a földi világban te vagy az apám.

Megtorpant egy pillanatra, és visszanézett. Láttam a szemét a sötétben. És tudtam, ha el is megy, a szemére emlékezni fogok. Mindaddig, amíg még élek. Ami lehet, hogy nem lesz túl hosszú idő.

- Akkor sok sikert, fiam – mondta, és eltűnt a sötétben.