10. Férfiak, nők, gyerekek

Tegnap este döbbenetes felfedezést tettem.  Az embereknek két fajtája van. Az egyik férfi, a másik nő. Felöltözve nem volt olyan feltűnő a dolog, bár azt láttam, hogy vannak, akiknek két nagy domborulata van elöl, és vannak, akiken nem látszik ilyen kinövés. De azt hittem, ez ugyanolyan variáció, mint az, hogy az egyik kisebb termetű, vagy nagyobb lábú, mint a másik.

De a tegnapi ebéd után az egyik munkatárs hazakísérte ezt az embert, akiben élek. Aztán nagyon fura dolgot csináltak. Azt hittem, az ebéd maradékát eszik meg újra, csak most egymás szájából. Elég undorító volt. Aztán levetkőztek, és akkor láttam, hogy annak a másiknak van valami a lába között, ami az én emberemnek nincs. Két kisebb golyó, meg egy elég nagy rúd. És aztán … nem is tudom, milyen szavak vannak arról, amiket csináltak, mert ezek a fogalmak valamiért erősen blokkolva vannak ennek az embernek a gondolataiban, akinek a tudásával írok. Megjelenik a szó, amit keresek, és azonnal törlődik is. Annyi marad, hogy ez a dolog a szex.

Szóval csinálni lehet, de beszélni róla nem szabad.

Pedig elég hosszan csinálták. Időnként azt hittem, valami nagy bajuk lett, olyan hangokat adtak ki, talán megbetegedtek, vagy valamilyen rituális öngyilkosságot követnek el így együtt. Egyre jobban kezdtem félni, amikor végre abbahagyták.

Az viszont kiderült, hogy az ember, akinek a testében élek, egy nő. A személyes neve pedig Ágnes. A másik fajta ember meg a férfi. De neki nem tűnt fontosnak a neve. Eddig se sokat láttam, csak a munkahelyen időnként. Remélem, ilyen meztelen birkózós dolgot nem túl gyakran akarnak majd csinálni.  

Arra már korábban rájöttem, hogy azok a kis emberek az utcán, akikkel gyakran látom a többieket, a gyerekeik. Kicsinek születnek, és jó hosszú idő alatt lesznek akkorák, mint a felnőttek.

Itt minden nagyon lassan megy. Évekig nevelgetik az utódaikat, akik nagyon fejletlenül születnek. Szinte teljesen tehetetlenek, semmit se tudnak. Nem képesek egyedül enni, járni, beszélni sem.

Még mindig érhetetlen számomra, hogy mitől életképes ez a faj. Ennyi gyengeség, sebezhetőség, irracionális működés ellenére valahogy mégis élnek.

Ráadásul a szex körüli halvány gondolatokból annyit még ki tudtam hámozni, hogy ezzel a módszerrel szaporodnak. Valahogy eközben lesz a kettőjükből készen egy harmadik, aki aztán a világra jön.

Te jó ég! Jó, hogy nálunk ez nem így zajlik, mert akkor nem sokan léteznénk!