Ágnes egyre magabiztosabb, és egyre kevesebbszer jut
eszébe Aaron, aki szerencsére azóta sem jelentkezett. Jól élünk mi így ketten.
A barátnőket is kevesebbet hívogatja. Sokat olvas, nézi a tévén az
ismeretterjesztő csatornákat, mert érdekelnek engem a földi tudományok,
felfedezések. Szeretném megérteni ezt a világot, hogy valóban hasznos tagja
lehessek az expedíciónknak, ha már így alakultak a dolgok.
A macskák egyre ritkábban jelentkeznek, viszont
befogadtunk egy kutyát. Ez legalább értelmes állat. Az utcán kóborolt szegény.
Megláttam, és azonnal rokonszenvesnek találtam. Ágnes korábban félt a
kutyáktól, mert gyerekkorában megharapta egy, de én meggyőztem belülről, hogy
ettől nem kell tartania. És ha segít ennek a szegény párának, akkor egy hűséges
barátot kap, aki védelmezni is kész őt, nem úgy, mint a hűtlen macskái.
Szóval van egy kutyánk is. Gyorsan megerősödött, mert
éjszakánként adtam neki is egy kis energiát. Itt alszik az ágy mellett. Olyan,
akár egy testőr. Ágnes is sokkal nyugodtabb azóta.
A munkahelyén is javult a helyzet. A főnöke korábban
sokszor ordibált vele, akkor is őt szokta szidni, ha nem is ő volt a hibás. Pár
napja megint üvölteni akart vele, de csak ránéztem Ágnes szemein keresztül, és
elakadt benne a levegő. De olyan szinten, hogy elkékült, fuldokolni kezdett, és
össze is esett. Azt hitték, infarktusa vagy agyvérzése lett, hívtak hozzá
orvost. Az nem talált szervi okot, de azt javasolta, hogy próbáljon meg
kevesebbet idegeskedni.
Azóta kissé félve néz Ágnesre. Ma is kellett valamilyen
adat, és olyan udvariasan kérte Ágnestől, hogy az irodában másoknak is feltűnt.
A buszon sem kell már félnünk. A karkötő segítségével egy
védőburkot, egy erőteret alkottam Ágnes teste köré. Aki túl közel áll hozzá, az
elkezdi rosszul érezni magát. Ha meglökik, egy kis áramütést is kapnak. Jól
működik a dolog. Tisztes távolságot tartanak tőle.
Védve vagyunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése