2013. július 25., csütörtök

86. Az Alapító népcsoportokról



Richard újra Ágnes felé fordult:
- Tehát Amerikába megyünk, Kaliforniába. Ott van a Shasta-hegy. Az előbbi, kisebb vitánknak az volt az alapja, hogy az Anyagi eredetű népcsoportoknak könnyebb megtalálni önmagukat, és a helyüket a világban. Ezért hajlamosak lenézni a tétova és bizonytalan keresgélőket a másik oldalon. Mert egy Harcos elég könnyen rá tud jönni, hogy az erejére számíthat, és lehet belőle sportoló, menedzser vagy éppen kovácsmester. És máris a helyén van, jól él. Az Őrzők védelmezni tudnak, érzik is magukban a vágyat erre. Lehetnek jogvédők, szociális munkások, gyógytornászok, állatvédők, és rendben van az életük. A Földek népe boldog, ha a természet közelében élhet, gazdálkodhat, vagy jó ételeket főzhet.  A Por népe gyakorlatias, jó szakember, aki magabiztosan végzi a dolgát. A Hegyek népe teljesen bele tud merülni a tudományba, a Csillagok népe meg a technika világában találja meg a saját életcélját. Ezek jól felismerhető, kézzelfogható célok, jól körülhatárolható tevékenységek. Nem szükséges nagyon tudatosnak lenni hozzá, akkor is egy stabil, jó életet lehet rájuk építeni.
Na de hol keresse önmagát a Griffmadarak népe, és a többi Szellemi eredetű nép tagja, amikor már a nevünk is csak egy ősi szimbólum? Amikor már élő szavunk sincs arra, akik vagyunk?
Képeket, ködös múltbeli emlékeket kell megtalálnunk magunkban, hogy egyáltalán fogalmunk legyen a képességeinkről. És utána próbálkozunk olyan földi tevékenységeket keresni, amikben valamilyen módon ki tudjuk bontakoztatni a tudásunkat. És közben sokszor vallunk kudarcot. Mert kiderülhet, hogy mégsem tudunk a mai testünkben elég jól szárnyalni, és nem sikerül körberepülnünk a Földet. Hiszen a Griffek repülhetnének is a szelek szárnyán. Vagy a szavaik szállhatnak helyettük, ha riporterek, újságírók, előadók vagy politikusok lesznek. Viszont nagyokat is zuhanhatnak, eltévedhetnek a különböző nézetek között, vagy elveszíthetik a lényeget a sok szó között.
Az Angyalok elveszíthetik a kapcsolatot a földi világgal, és a saját illúzióik rabjai lehetnek. De dolgozhatnak nagyon jó tolmácsként, vagy a szépség, a divat világában, vagy az idegenforgalomban. És ők a tökéletes spirituális üzenetközvetítők is.
A Sellők népe belefulladhat a hullámzó érzelemvilágába. Vagy lehet nagyszerű művész, zenész, lelki gyógyító. A Kentaurok közül kerülnek ki a legelvakultabb, fanatikus vallási vezetők, és a nagyszerű képességű Tanítók is. A Főnix népéről meg már eleget hallhattál. Lehetnek gyilkosok és bűntetteket felderítő nyomozók, kalandorok és életmentők, Teremtők és Pusztítók.
Ezek miatt a belső bizonytalanságok, kétségek miatt a Szellemi csoportoknak szükségük van az eszmecserékre, spirituális találkozókra, szellemi olvasmányokra, és bizonyos, szentnek érzett helyekre is, ahol könnyebben megtalálhatják a kapcsolatot a belső énjükkel. De a helyzetből adódóan lehet, hogy csak illúziókat és közösen alkotott fantáziamúltat gyártanak nagy egyetértéssel, vagy éppen nagy vitatkozások közepette.
A Shasta-hegy is egy ilyen hely. És egyik szempontból nézve, lehet, hogy semmi sincs ott, csak egy régi vulkán különös alakú hegycsúcsa. Másrészt viszont, mivel amit keresünk, az úgysem megfogható dolog, ezért mindaz igaz és valóságos, amit bárki megélt, megtapasztalt ott. Mert valamivel találkozott. És ezért az számára akkor valóságos volt. Lehet, hogy ez csak az ő személyes valóságában létezik, lehet, hogy ezzel osztozni tud még pár emberrel, vagy nagyobb csoporttal is. Ez változó. De a Szellemi eredetű népeknek ez az egyik fontos helyük. Meg persze van több is, egyre több, ahogy egyre többen ébredeznek közülünk. Az lenne a célunk, hogy a Föld bármely helyén megtalálhassák az emberek a saját szellemi energiájukat, az emlékeiket, képességeiket, és ez ne egy földrajzi ponthoz kötődjön csak.
Hiszen egy közös bolygón élünk, minden porszemében ott van a mi szellemi energiánk is, nem csak az anyagi rész. Együtt hoztuk létre ezt a világot, ahogy Joan emlékeztetett rá, egyenrangú társakként. Jó lenne végre visszaállítani ezt az egyensúlyt.
Na, ez most szép hosszú litánia volt – nevette el magát Richard a végén. – Ha Aaron megígéri, hogy máskor nem kötözködik velem, én is megfogadom, hogy nem fárasztalak többet ilyen sok elmélkedéssel titeket.
- Ígérem, ígérem, ezentúl jó fiú leszek – bizonygatta Aaron nagy komolyan. – Soha többé egy rossz szót nem szólok a tisztelt népek fantáziálásáról!

Nevettünk. De én örültem, hogy Richard ilyen sokat beszélt. Engem nagyon érdekelt ez az összetett földi világ.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése